Other books that might interest you

• 

  Csapda

  John le Carré

  • 0
  • 0
  • 0

  Madame Osztrakovát, egy Párizsban élő orosz emigránst felkeresi a szovjet követség egyik embere, és olyan lehetőséget ajánl az asszonynak, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
  Pár nappal később holtan találnak egy londoni parkban egy idős férfit, aki egykoron a szovjetellenes disszidensek vezetője volt. Látszólag két jelentéktelen, távoli esemény, de nem George Smiley szemében, aki német klasszikus szerzők tanulmányozásával tölti nyugdíjas napjait, és amikor alaposabban szemügyre veszi a történteket, olyasmire bukkan, amit el sem mer hinni. Elkezdi felfejteni a titkolózás finomszövésű szövetét, közben pedig lassan és nagyon precízen csapdát állít annak az embernek, aki az életét tette fel arra, hogy megsemmisítse az angol titkosszolgálatot, és kicsi híján sikerrel is járt. Smiley még egyszer utoljára összehívja az embereit, a legjobb embereit, hogy végleg leszámoljon Karlával, a szovjet hírszerzés legendás kulcsfigurájával, akiről kiderül: mégis van sebezhető pontja.

  Show book

• 

  A zsidó háború

  Flavius Josephus

  • 0
  • 0
  • 0

  Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a város és a szent hely elpusztításáról. Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus népe, mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése.

  Show book

• 

  A meztelen táncos

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ryll Thean belenézett. A tükör 
  visszavetítette képét, egy sárga, elefántcsontszerű arcot, mely sima 
  volt, redőtlen, a szoborszerű homlokot, a nagy fekete szemeket, melyek 
  búsan néztek, a szájat, melynek két szélébe mintha egy szobrász vésett 
  volna két kicsiny, kemény, merőleges vonalat. A száj volt ez, szigorú 
  vonalával, halvány rózsaszínével, az énekesnő szája, mely a világ 
  legszebb hangjának bűvöletét varázsolta az emberek szívébe, a száj, mely
   énekelt, játszott, zokogott és kacagott a festék alatt, amelyet 
  megjelölt a szenvedély és a gyász, s amely gőggel tudta elrejteni minden
   titkát egy gazdag és ragyogó életnek... A száj, mint egy apáca szája, 
  aki cellája rejtekében sokat álmodik és sokat gondolkodik, és ismeri a 
  legfinomabb elragadtatásokat és a legridegebb lemondást, akinek ismerős a
   halál és nyugtalanító teher az élet, durva teher, amit le kell vetni… A
   száj, amely elfeledte az élet italának édességét és forróságát és csak 
  játszott szerelmeken keresztül érezte meg újra és újra, hogy másnap 
  megint elfelejtse...”

  Show book

• 

  Párizsi körhinta

  Zsófia Dénes

  • 0
  • 0
  • 0

  Dénes Zsófia párizsi naplója a már felfedezett dolgokkal, emberekkel való újratalálkozásról ad számot, s a minden írásában annyira megkapó őszinteséggel a számadással együtt mérleget is csinál: mi változott itthon és mi ott, művészek és művek értékelésében, hatásában.Ez az objektivitás, a maradandó szépség igaz megértése és ezzel együtt a művészettel kapcsolatban álló emberek mércére állítása – ez adja meg Dénes Zsófia művének is azt a friss, izgalmas-érdekes hangulatát, amely minden írásában dominál. Kitűnő ízléssel és érzékkel válogatja meg interjúalanyait és beszámolóinak tárgyát, helyszínét. Meglátogatja otthonában Simone de Beauvoirt, de felkeresi fiatalsága imádott művészeinek alkotásait is. Mindenről vall, és minden vall neki: Pimodan Hotel: erről írt Ady, itt élt Baudelaire, Gautier, Courbet,Delacroix; Párizs hófehérre mosott házai: beszél Marlaux-ról és Chagallról, aki az államminiszter megbízásából festette meg a nevezetes operakupola-freskót. Van Gogh és Gauguin képei láttán feleleveníti a két festőóriás barátságát, s elzarándokol Gachet doktor és a festő auvers-i házába, hogy meghallgassa és leírja a róluk szóló, még ma is élő legendákat.Dénes Zsófia Párizsi körhintája nemcsak rendkívül élvezetes, kitűnő stílusban megírt útibeszámolót, hanem maradandó irodalmi-művészeti élményt jelentő olvasmányt ad az olvasónak.

  Show book

• 

  Képzelt riport egy amerikai...

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

     
  1971-ben jelent meg először a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (amelynek színpadi változata is nagy sikert aratott). Formája szerint riport ez a könyv egy beategyüttes hangversenyéről, valójában jóval több: a korokon átívelő emberi agresszivitás és gonoszság rajza, azoknak az indulatoknak fájdalmasan ironikus ábrázolása, amelyekkel minden időben és társadalomban szembeszegül a szeretet, szerelem és jóság újra és újra föllobbanó örök kísérete.

  Show book

• 

  Veszélyes örökség

  Honoré de Balzac

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ursule jobb kezében az imakönyvet, a másikban meg napernyőjét tartva, keresztapjába karolt azzal a természetes bájjal, amellyel a szép nők szép női mesterségük legnehezebb feladatait is megoldják. Ha igaz, hogy a gondolkodás mindenben visszatükröződik, joggal mondhatjuk, hogy ez a magatartás isteni egyszerűséget fejezett ki. Ursule hálóköntös módjára szabott, s kék szalagokkal díszített fehér muszlinruhát hordott. Gallérját, amelyet a ruháéhoz hasonló szalagcsokrok kapcsoltak egybe, ugyancsak kék színű széles szalag szegélyezte véges-végig, s alatta észrevehető volt felsőtestének szépsége. A sok kék, a szőkék szépítőszere, varázslatosan kiemelte nyakának tompa-fehér színét. Hosszú, lebegő végű kék öve karcsú, de hajlékonynak tűnő alakra engedett következtetni, ami tudjuk, a női nem egyik legcsábítóbb varázsa. Szalmakalapját ugyancsak kék szalagcsokrok díszítették, de nagyon takarékosan, s szalag erősítette állához, ami egyrészt kiemelte a kalap vakító fehérségét, másrészt cseppet sem homályosította el a szőke szépség arcbőrének makulátlan tisztaságát…”

  Show book