Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Élve eltemetve - cover

Élve eltemetve

Arnold Bennett

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

„Leek, aki megszűnt inas lenni s merőben emberi szervezetté süllyedt, bágyadtan, de mégis kereken megkérte, hagyja magára, mert - úgymond - eléggé jól érzi magát. Erre aztán a legirigyeltebb festő, a művészdicsőség és diadal jelképe, magára öltötte az inas jellegzetes bolhaszín-otthonkáját és - kellemetlen éjszakára fölkészülve - bele-vetette magát egy kemény karosszékbe. Újra csöngettek, s a kapu felől kemény, parancsoló kopogás hangja reszketett végig az elhagyott házon, vészjóslón, ijesztőn. Akárcsak a Halál kopogása volt volna. Magával hordozta azt a borzasztó sejtelmet: hátha csakugyan komolyan beteg? Priam Farll idegesen felugrott, hogy szembeszálljon a csöngetőkkel és kopogtatókkal..."
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Lipót - cover

    Lipót

    DrMáriás

    • 0
    • 0
    • 0
    DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 1991-től Magyarországon él.„DrMáriás regénye részben szerkezeti okokból, részben talán az olvasást megkönnyítendő rövid fejezetekre tagolódik, ám valójában egyetlen, hömpölygő, sodró lendületű prózafolyam. Bevezetőként, esetleg mottó gyanánt „egy kezelt feljegyzését” olvashatjuk, melyről nem tudni, hogy eredeti-e, vagy pedig drMáriás kezétől származik, mindenesetre mindjárt (…) jelzi azon írói szándékot, miszerint a regény nem más, mint egy elmegyógyintézeti beteg akár egy szuszra végigmondható, végigolvasható monológja. (…) /A regény/ arról ad keserűen groteszk, abszurd, ugyanakkor mégis hihető pontosságú számvetést, hogy a tébolydán kívüli és belüli világ bizonyos (jobbára kívülről fölállított) kereteket leszámítva ugyanaz. Sőt, ami odakünn hiányzik, az bent még meglehet: „sok-sok szeretet – jelenti ki Balabál –, az meg nekünk van bőven, hisz másunk sincs, talán azért is vagyunk ennyire megkopasztva kívülről, mert nekünk abból oly sok van odabent”. Később azt mondja: „démonkráziában élünk, még itt, a bolondházfolyosó mélyén is, és itt mindenki egyformán fontos”. Mit tehetünk hozzá mindehhez mi, idekint? Talán azt, hogy kívánjuk: legalább ebben igaza legyen.” (Benedek Szabolcs)
    Show book
  • A Newcome család IV rész - cover

    A Newcome család IV rész

    Thackeray W. M.

    • 0
    • 0
    • 0
    William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik 
    legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a 
    legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a 
    kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
    „Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely 
    nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt 
    híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a 
    konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig 
    liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a 
    menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának 
    kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad 
    polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra 
    az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi
     botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a 
    meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, 
    hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a 
    családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward
     király állához kapcsolódnak…”
    Show book
  • Egy város regénye - cover

    Egy város regénye

    Endre Nagy

    • 0
    • 0
    • 0
    Amint kijöttem a vívóteremből, Ady Endre várt rám a kapuban, a nyakamba ugrott, össze-vissza csókolt, mintha Isten tudja, micsoda halálos veszedelemből szabadultam volna ki. Utána beültünk a Demetrovicsba sörözni, és nagyokat nevettünk rajta.
    De nem sokáig nevethettem. Párbaj után a jogászifjúság összeült tanácskozni, és a határozatot eljuttatta hozzám. (...) Ha ezentúl ki akarok menni az utcára, előbb gondoljam meg, hogy ők kétszáztizennégyen egyenként fognak inzultálni, ahol találnak. Amíg tart a kétszáztizennégyből, addig ennek nem lesz vége. Legalább most megtanulom mit tesz az: a váradi jogászokkal kikezdeni.
    (...)
    Vásároltam egy forgópisztolyt, azt a markomra szorítottam, és úgy indultam el a korzóra első sétámra.
    Show book
  • A hemsőiek - cover

    A hemsőiek

    August Strindberg

    • 0
    • 0
    • 0
    Sötét, kegyetlen világ a hemsőiek világa, önzés, hamisság határozza meg az emberek kapcsolatait. Strindberg mély megvetéssel és kegyetlen iróniával mond ítéletet a kispolgári kapzsiság és álszenteskedés világáról. Nemcsak az alakok élnek elevenen ebben a regényben, nemcsak az embereket ábrázolja Strindberg sokszor már visszataszító hitelességgel – elevenen lüktető nála a természet, az északi tengervidék, a magányos szigetvilág ábrázolása, sőt a tárgyak is szinte életre kelnek sötét tónusú képeinek fény-árnyék játékában.
    Show book
  • A befejezetlen mondat I rész - cover

    A befejezetlen mondat I rész

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
     Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”
    Show book
  • Az örömlegény - válogatott novellák - cover

    Az örömlegény - válogatott novellák

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    Hányszor halljuk, hogy azt mondják valakire: „Igen kedves ember, de valóságos örömlegény.” Beszéljünk nyíltan az örömlegényről, nemzetünk e rákfenéjéről.Mert mi, franciák, valamennyien örömlegények vagyunk, azaz változékonyak, szeszélyesek, ártatlan képpel komiszak, következetlenek a nézeteinkben, a szándékainkban, erőszakosak, és gyengék, akár a nők.De az örömlegények között kétségtelenül leginkább szemet szúr a párizsi flaszterkoptató, akiben a lelki sajátságok jobban kidomborodnak, és aki vérmérsékleténél fogva túlzott mértékben egyesíti magában a kedves kicsi nők minden vonzó tulajdonságát és hibáját…
    Show book